I. Emberölés (Btk. 166. §)

 

166. § (1) Aki mást megöl, bűntettet követ el, és öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberölést

a) előre kitervelten,

b) nyereségvágyból vagy

c) más aljas indokból, illetőleg célból,

d) különös kegyetlenséggel,

e) hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt, illetőleg emiatt, közfeladatot ellátó személy ellen, e feladatának teljesítése során, továbbá a hivatalos, a külföldi hivatalos vagy a közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt személy ellen,

f) több emberen,

g) sok ember életét veszélyeztetve,

h) különös visszaesőként,

i) tizennegyedik életévét be nem töltött személy ellen

követik el.

(3) Aki emberölésre irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(4) Aki az emberölést gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(5) A különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény

a) az erős felindulásban elkövetett emberölés (167. §), a népirtás [155. § (1) bekezdés a) pont];

b) az emberrablás és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak súlyosabban min_sül_ esetei [175/A. § (4) bekezdés, 355. § (5) bekezdés a) pont];

c) a terrorcselekmény, a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése és a zendülés súlyosabban minősülő esetei, ha a halált szándékosan okozva követik el [261. § (2) bekezdés a) pont, 262. § (2) bekezdés, 352. § (3) bekezdés b) pont].

 

Megjegyzés:

Különös kegyetlenséggel követi el az emberölést az, aki szándékos tűzokozással valósítja meg a bűncselekményt.

 

II. Testi sértés (Btk. 170. §)

 

170. § (1) Aki más testi épségét vagy egészségét sérti, ha a sérülés vagy a betegség nyolc napon belül gyógyul, a könnyű testi sértés vétségét követi el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon túl gyógyul, az elkövető a súlyos testi sértés bűntettét követi el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Ha a testi sértést aljas indokból vagy célból, továbbá ha védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személlyel szemben követik el, a büntetés bűntett miatt könnyű testi sértés esetén három évig, súlyos testi sértés esetén egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés.

(4) Bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az elkövető, ha a testi sértés maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okoz, illetőleg, ha a súlyos testi sértést különös kegyetlenséggel követi el.

(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a testi sértés életveszélyt vagy halált okoz.

(6) Aki a súlyos testi sértést gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel, a (4) bekezdésben meghatározott esetben három évig, életveszélyes sérülés okozása esetén öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(7) Az (1) bekezdésben meghatározott vétség elkövetője csak magánindítványra büntethető.

 

 

 

III. Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (Btk. 171.§)

 

171. § (1) Aki foglalkozása szabályainak megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) A büntetés

a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos

egészségromlást, vagy tömegszerencsétlenséget,

b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,

c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy

halálos tömegszerencsétlenséget okoz.

(3) Ha az elkövető a közvetlen veszélyt szándékosan idézi elő, bűntettet követ el, és az (1) bekezdés esetén három évig, a (2) bekezdés esetén - az ott tett megkülönböztetéshez képest - öt évig, két évtől nyolc évig, illetőleg öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(4) E § alkalmazásában foglalkozási szabályok a lőfegyver használatára és kezelésére vonatkozó szabályok is.

 

IV. Segítségnyújtás elmulasztása (Btk. 172. §)

 

172. § (1) Aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a sértett meghal, és életét a segítségnyújtás

megmenthette volna.

(3) A büntetés bűntett miatt három évig, a (2) bekezdés esetén öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a veszélyhelyzetet az elkövető idézi elő, vagy ha a segítségnyújtásra egyébként is köteles.

 

Megjegyzés:

A „tőle elvárható segítségnyújtás” szubjektív feltétel, amelyet a jogalkalmazó szerveknek csak alapos mérlegelés után lehet eldönteni.

A kialakult gyakorlat szerint az elvárhatóság minimuma az, hogy a segítségnyújtásra kötelezett személy álljon meg a sérült mellett, győződjön meg arról, hogy segítségre szorul-e, ajánlja fel segítségét, vagy ha segíteni nem képes a megfelelő hatósági szerveket értesítse.

A tőle elvárhatóság felső határa, hogy senki sem kötelezhető olyan segítségnyújtásra, amellyel saját vagy mások életet, testi épségét veszélyeztetné.

 

 

V. Kiskorú veszélyeztetése (Btk. 195. §)

 

195. § (1) A kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy, aki e feladatából folyó kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését veszélyezteti, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, az (1) bekezdés szerint büntetendő az a nagykorú személy, aki kiskorút bűncselekmény elkövetésére vagy züllött életmód folytatására rábír, vagy rábírni törekszik.

(3) Bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az a nagykorú személy, aki a kiskorúval kényszermunkát végeztet.

(4) Aki a bírósági vagy hatósági határozat alapján nála elhelyezett kiskorú és a kiskorúval kapcsolattartásra jogosult személy közötti kapcsolat kialakítását vagy fenntartását a kapcsolattartás kikényszerítése érdekében alkalmazott bírság kiszabását követően is akadályozza, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(5) Az (1) bekezdés alkalmazásában a kiskorú gondozására, nevelésére vagy felügyeletére köteles személynek kell tekinteni a szülői felügyeletet gyakorló szülő, illetve gyám élettársát, továbbá a szülői felügyeleti jogától megfosztott szülőt, ha a kiskorúval közös háztartásban vagy egy lakásban él.

 

 

VI. Műemlék megrongálása (Btk. 216. §)

 

216. § (1) Aki a tulajdonában álló műemléket megrongálja, bűntettet követ el, és három évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki az (1) bekezdés szerinti műemléket megsemmisíti, vagy annak olyan helyrehozhatatlan károsodását idézi

elő, amelynek következtében az elveszti műemlék jellegét, öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

 

 

VII. Kulturális javak megrongálása (Btk. 216/A. §)

 

216/A. § (1) Aki a tulajdonában álló, a kulturális javak körébe tartozó és védett tárgyat megrongálja, bűntettet

követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki az (1) bekezdés szerinti tárgyat megsemmisíti, vagy annak helyrehozhatatlan károsodását idézi elő, öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

 

 

 

VIII. Közveszélyokozás (Btk. 259. §)

 

259. § (1) ^[1]Aki árvíz okozásával, robbanó-, sugárzó- avagy más anyag, energia vagy tűz pusztító hatásának kiváltásával közveszélyt idéz elő, vagy a közveszély elhárítását, avagy következményeinek enyhítését akadályozza, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt

a) bűnszövetségben,

b) ^[2]különösen nagy, vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okozva

követik el.

(3) ^[3]A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a közveszélyokozás egy vagy több ember halálát idézi elő.

(4) ^[4]Aki a közveszélyokozást gondatlanságból követi el, vétség miatt három évig, különösen nagy, vagy ezt meghaladó vagyoni hátrány esetén öt évig, egy vagy több ember halála esetén két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(5) Aki közveszélyokozásra irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(6) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a közveszélyt, mielőtt abból káros következmény származott volna, önként megszünteti.

 

Megjegyzés:

A közveszély definícióját a törvény nem határozza meg. Az állandósult bíró gyakorlatot alapul véve: a közveszély olyan —emberi magatartás következtében kialakult — objektív helyzet, amely előre meg nem határozható személyeket vagy fel nem becsülhető értékű anyagi javakat közvetlen sérüléssel, megsemmisüléssel vagy megrongálással fenyeget.

E meghatározás nyitottságánál fogva a közveszély megállapítható akkor is, ha a cselekmény kapcsán nemcsak egy vagy több —de mindenesetre kis számú— előre meghatározott személy, hanem néhány, de mindenképpen határozatlan kilétű személy, vagy nagyobb számú, de meghatározott személy élete, testi épsége kerül közvetlen veszélybe, illetve a cselekmény jelentős anyagi javakat közvetlen megsemmisüléssel vagy megrongálással fenyeget.

 

Közveszély-okozással kapcsolatos bírósági határozatok:

 

BK BH 81/9/353

Nem rongálás, hanem közveszélyokozás megállapításának van helye, ha a gyújtogatási cselekmény nem fenyegeti határozatlan számú személyek életét, de nagy értékű vagyon kerül veszélybe. [Btk. 259. § (2) bek. b) pont, 324. § (1) bek.].

L. BH 81/9/353

 

BK BH 84/6/219

Közveszélyokozás bűntettének és több emberen elkövetett emberölés kísérletének megállapítása akkor sem kizárt, ha a keletkező tüzet rövid idő alatt sikerült eloltani [Btk. 166. § (2) bek. f) pont, 259. § (1) bek.].

L. BH 84/6/219

 

BK BH 84/10/387

I. Az emberölés különös kegyetlenséggel elkövetettként minősül, ha az elkövető abba belenyugodva gyújtja fel a házat, hogy az abban tartózkodó személyek tűzhalált szenvednek [Btk. 166. § (2) bek. d) pont].

II. A lakóház felgyújtásával elkövetett emberölésnek és közveszélyokozásnak bűnhalmazatban megállapítása [Btk. 12. § (1) bek., 166. §, 259. §].

L. BH 84/10/387

 

BK BH 88/7/220

A közveszély okozás nem kísérlet, hanem befejezett, ha az elkövető a tűzveszélyes anyagot a házában szétlocsolja és meggyújtja, bár azt a szomszédok észlelve a tűzoltók segítségével eloltják, s így a tűz a szomszédos épületekre nem terjed át [Btk. 259. § (1) bek., 16. §, 83. §, 87. § (2) bek. c) pont].

L. BH 88/7/220

 

BK BH 93/3/131

A közveszélyokozás bűntettének kísérlete nem állapítható meg, ha a terhelt a gáz szabálytalan vételezését gondatlan magatartásával egy gumicső közbeiktatásával úgy oldja meg, hogy ténylegesen gázszivárgás és robbanásveszély nem alakult ki [Btk. 14. §, 259. § (1) és (4) bek.]

L BH 93/3/131

 

BK BH 93/8/483

Nem közveszélyokozás, hanem rongálás valósul meg, ha az elkövető a lakóházaktól távol álló szalmakazlat felgyújtja [Btk. 259. § (1) bek., 324. § (1) bek., (4) bek. a) pont].

L BH 93/8/483

 

BK BH 97/8/382

Nem valósítja meg közveszélyokozás bűntettét annak a vádlottnak a cselekménye, aki egy – más lakóépülettől távolabb álló – családi ház toldaléképületeként épített garázsban szétlocsolódott benzint öngyújtóval szándékosan lángra lobbantja, majd a helyszínről távozik; de a tűz továbbterjedése a garázsban elhelyezett gázpalack felrobbanása esetén sem lett volna valószínű [Btk. 259. § (1) bek.].

 

BK BH 99/6/246

 

II. A közveszélyokozás bűntettének megállapításához elengedhetetlenül szükséges annak tisztázása, hogy a gyújtogatás következtében nagyobb - meg nem határozható - számú személy vagy előre fel nem becsülhető vagyontárgy ténylegesen veszélybe került-e, illetőleg fennállott-e ennek a reális veszélye [Btk. 259. § (1) bek., 324. § (1) bek., (2) bek. a) pont].

 

BK BH 00/3/89

 

II. A közveszélyokozás eredmény-bűncselekményének a befejezettségéhez az szükséges, hogy a törvényben meghatározott elkövetési magatartás kifejtése folytán az elkövetési módban rejlő objektív folyamatok okozatos következményeként a közveszély ténylegesen bekövetkezzék;

valamely tárgy meggyújtása esetén a közveszély akkor következik be, ha azáltal lehetővé válik a tűznek más tárgyakra való továbbterjedése, ennek hiányában csupán a közveszélyokozás kísérlete megállapításának van helye [Btk. 16. §, 259 § (1) bek.]

 

 

 

IX. Közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 260. §)

 

260. § (1) Aki közérdekű üzem működését berendezésének, vezetékének megrongálásával, vagy más módon jelentős mértékben megzavarja, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) ^[5]A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt bűnszövetségben, öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt különösen nagy, vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okozva követik el.

(3) Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt három évig, különösen nagy, vagy ezt meghaladó vagyoni hátrány okozása esetén öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(4) E § alkalmazásában közérdekű üzem a közmű, a közforgalmú tömegközlekedési üzem, a távközlési üzem, valamint a hadianyagot, energiát, vagy üzemi felhasználásra szánt alapanyagot termelő üzem.

 

 

 

X. Környezetkárosítás (Btk. 280. §)

 

280. § (1) Aki a földet, a levegőt, a vizet, az élővilágot, valamint azok összetevőit jelentős mértékű szennyezéssel vagy más módon

a) veszélyezteti,

b) olyan mértékben károsítja, hogy annak természetes vagy korábbi állapota csak beavatkozással állítható helyre,

c) olyan mértékben károsítja, hogy annak természetes vagy korábbi állapota nem állítható helyre,

bűntettet követ el, és az a) pontban meghatározott esetben három évig, a b) pontban meghatározott esetben öt évig, a c) pontban meghatározott esetben két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki személyes használatra szolgáló mennyiséget meghaladó, ózonréteget károsító anyagot vagy ilyen anyagot tartalmazó terméket az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azt forgalomba hozza, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Aki a környezetkárosítást gondatlanságból követi el, vétség miatt az (1) bekezdés a) pontja, illetve a (2) bekezdés esetén egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel, az (1) bekezdés b) pontja esetén két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel, c) pontja esetén három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(4) Az (1) bekezdés a) pontja, valamint a (3) bekezdés első és második fordulata esetén az elkövető nem büntethető, az (1) bekezdés b) pontja esetén pedig büntetése korlátlanul enyhíthető, ha az első fokú ítélet meghozataláig a cselekménye által bekövetkezett veszélyt, illetve környezetkárosodást megszünteti, a károsodott

környezetet helyreállítja.

(5) E § alkalmazásában szennyezés: a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint azok összetevői jogszabályban

vagy hatósági határozatban megállapított kibocsátási határértéket meghaladó terhelése.

 

 

 

XI. Természetkárosítás (Btk. 281. §)

 

281. § (1) Aki

a) fokozottan védett élő szervezet egyedét,

b) védett élő szervezet egyedeit, feltéve, hogy azok külön jogszabályban meghatározott, pénzben kifejezett értékének együttes összege eléri a fokozottan védett élő szervezet egyedei esetében megállapított, pénzben kifejezett legalacsonyabb értéket,

c) az Európai Közösségek Tanácsának a vadon él_ állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló rendelete A és B melléklete hatálya alá tartozó élő szervezet egyedét jogellenesen megszerzi, tartja, forgalomba hozza, az országba behozza, onnan kiviszi, az ország területén átviszi, azzal kereskedik, illetve azt károsítja vagy elpusztítja, b_ntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki

a) az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló jogszabály szerinti különleges madárvédelmi területet, különleges természetmegőrzési területet, vagy annak jelölt területet, valamint kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területet, vagy annak jelölt területet, vagy

b) védett

1. természeti területet,

2. barlangot,

3. élő szervezetek életközösségét, vagy azok él_helyét jogellenesen jelentős mértékben megváltoztatja.

(3) A büntetés bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott természetkárosítás a fokozottan védett, illetve védett élő szervezet egyedeinek olyan mértékű pusztulását okozza, hogy az elpusztított fokozottan védett, illetve védett élő szervezet egyedeinek külön jogszabályban meghatározott, pénzben kifejezett értékének együttes összege eléri a fokozottan védett élő szervezet egyedei esetében megállapított, pénzben kifejezett legmagasabb érték kétszeresét, illetve ha a c) pontban meghatározott természetkárosítás a Magyarországon védetté, illetve fokozottan védetté nem nyilvánított élő szervezet adott állományának fennmaradását veszélyeztető pusztulását okozza,

b) a (2) bekezdésben meghatározott természetkárosítás az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló jogszabály szerinti különleges madárvédelmi terület, különleges természetmegőrzési terület, vagy annak jelölt terület, illetve kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület, vagy annak jelölt terület, védett természeti terület, barlang, illetve élő szervezetek életközössége vagy azok élőhelye jelentős károsodását vagy megsemmisülését okozza.

(4) Aki a (3) bekezdésben meghatározott természetkárosítást gondatlanságból követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(5) E § alkalmazásában élő szervezet egyede:

a) az élő szervezet egyedének valamennyi fejlődési szakasza, alakja, állapota,

b) az élő szervezetek keresztezéseként és kereszteződéseként létrejött egyed,

c) az élő szervezet egyedének származéka, ami alatt érteni kell az elpusztult élőlényt, valamint annak, vagy az élő szervezet egyedének bármely részét, továbbá azt a terméket vagy készítményt, amely a felsoroltak valamelyikéből készült, illetve ezek valamelyikéből származó összetevőt tartalmaz.

 

 

 

XII. Rongálás (Btk. 324. §)

 

324. § (1) Aki idegen vagyontárgy megsemmisítésével vagy megrongálásával kárt okoz, rongálást követ el.

(2) A büntetés vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha

a) a rongálás kisebb kárt okoz,

b) a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó rongálást bűnszövetségben követik el.

(3) Bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az, aki

a) nagyobb kárt okoz,

b) 1. kulturális javak körébe tartozó tárgyat, régészeti lelőhelyet vagy műemléket,

2. vallási tisztelet tárgyát, illetőleg vallási szertartás végzésére szolgáló épületet vagy tárgyat,

3. temetési helyet, temetkezési emlékhelyet, illetőleg temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyat rongál meg.

(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a rongálás

a) jelentős kárt okoz,

b) 1. kulturális javak körébe tartozó tárgyat, régészeti lelőhelyet vagy műemléket,

2. vallási tisztelet tárgyát, illetőleg vallási szertartás végzésére szolgáló épületet vagy tárgyat,

3. temetési helyet, temetkezési emlékhelyet, illetőleg temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyat semmisít meg,

c) robbanóanyag vagy robbantószer felhasználásával követik el.

(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a rongálás különösen nagy kárt okoz.

(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a rongálás különösen jelentős kárt okoz

 

Megjegyzés:

1.         Az elkövetési magatartások:

a) a megrongálás: A megrongálás a dolog állagát károsítja, melynek következtében értéke csökken, vagy állagát nem károsítja de az már nem rendeltetésszerűen használható.

b) a megsemmisítés: A vagyontárgy állagának megszüntetését vagy olyanfokú károsítását jelenti, hogy az már az eredeti állapotba nem állítható vissza.

A magatartásnak jogellenesnek kell lennie. Nincs helye tehát rongálás miatti bűnösség megállapításának, ha társadalomra veszélyességet kizáró ok (pl. végszükség) áll fenn.

2.         Az alany:

A bűncselekmény tettese (társtettese) bárki lehet, kivéve a tulajdonos és bizonyos esetekben azt, akinek a kezelésére az idegen dolgot rábízták. A Btk-ban meghatározott esetekben a rongálásnál megfogalmazott elkövetési magatartások nem a rongálást, hanem a BTK. 216. §-ban meghatározott műemlék megsemmisítésé vagy a Btk. 259. § (1) bekezdésben meghatározott közveszély-okozást valósítják meg. Ezeknél a cselekményeknél az elkövető a dolog tulajdonosa is lehet, illetőleg a Btk. 216. §-a esetében csak az lehet.

 

3. A bűnösség:

A rongálás egyenes és eshetőleges szándékkal is elkövethető. A gondatlan alakzat már nem bűncselekmény.